Izlandi blogok 1 - Honvágyébresztők

Mielőtt kétségbe ejtenék bárkit, nem, nem sírtam végig az izlandi utamat a honvágytól marcangolva.

Magam is meglepődtem, hogy nem traktáltam az utastársakat a gyerekeim dolgaival. 

Természetesen eset róluk szó. 

Mégsem téptem sírva a párnámat éjjel a családom hiányától.

Viszont velem voltak, egy-egy pillanatban kifejezetten erősen éreztem a hiányukat,  

jobb nem lévén, kompenzáltam. :-)

Minden nagy, érdekes, itthon nem látott  jármű rákerült a fotómasinára, 

hogy Barninak meg tudjam mutatni.

Elég volt egy lámpácska, hogy a saját nappalim ablaka eszembe jusson.

 

Ott is szépek, ártatlanok és a jövő zálogai. :-)

"...a földvári kultúrház ócska színpadán..." 

Ez a szálláshely lett a "nambörvan". 

Szóval egy közösségi ház, ahol a röpke 3 hónapos turista szezonra 

ideiglenes válaszfalakat húznak a nézőtérre bútorlapból, a légtér szigorúan egy. 

Na de kérem, a színpadon is lehet aludni, ott a függöny szolgáltatja az intimitást!

Egész otthon éreztem magam, hogy reggeli közben a száradó ruhák vigyorogtak rám.

:-D

Izland "térereje" hatalmas. Ott kézzel fogható a születés és a pusztulás. 

Az elém táruló látvány néha, annyira lenyűgözött...

Bizony éreztem, hogy meg kéne ölelnem a hozzám legközelebb állókat!

Nocsak, nocsak ott is játszik a futóbici! 

Mégis ki juthatott eszembe?

Angyalka, maga a nyár!

A szorosan kötődő nevelésből 7 év után elindulni, részemről nagy bátorság.

Viszont megtanultuk mindannyian, nélkülem is van élet.

Tudnak enni, inni, aludni, játszani, élni...

és én is tudtam csendben, magamnak lenni, átélni.

A Bjössi sör volt a szimbólum, meglepett, 

hogy pont ezzel a hajóval keveredtem a sarkkörön túlra.

A történet egyszerű, barátném 3 évvel megelőzött Izlandon. 

Akkor ezt a képet elküldte nekem ajándékba, a magyarul viccesnek ható neve miatt. 

Ő nem szállt rá, mert vihar volt.

Ez a kép viszont, erősen megmaradt bennem, hát láss csodát.

Csendes időben érdemes a bálnalest beiktatni a programba, na de épp a Bjössi sör fedélzetén!

Igen, határozottan, azt éreztem jó lenne, ha barátnémmel együtt lehetnék.