Az egész ezzel a fotóval kezdődött, no meg egy kávéval.
Egészen pontosan sokkal korábban.
Figyeltem én Gabit, de nem tudtam eldönteni, hogy budapesti vagy debreceni.
Gondoltam jöhetne a KreDencbe, de hol találom meg.
Minden úgy alakul, ahogy kell.
Gabi debreceni és KreDences.
Nyáron fél füllel hallottam, amikor valami workshopról beszélt,
hogy mindenki a FaludiG System szerint magának készít ékszert.
Ismerve Őt, nem beszél a levegőbe.
Meghirdette a KreDenceseknek is a workshopot.
Egy fél nap alatt meglettünk 9-en.
Irány a műhely!
Kaptunk mindent, *****-os kiszolgálás.
Anyag, eszköz, tudás, kedves szó, tea, szójaszószos napraforgó pirítva.
Figyelmünk nem lankadt.
Szorgoskodtunk, serénykedtünk.
Bepakoltunk a kemencébe, elindultunk haza.
Másnap este vissza, megnézni mi sült ki.
Nekiláttunk az utómunkáknak.
Hát macerás, mindenki maximális koncentrációval dolgozott.
Íme, így néz ki egy selyemfestő által kigondolt,
összerakott, felragasztott, kisütött, megmosott,
zsírtalanított és felragasztott "menyasszonyi"
(esetleg babaváró vagy keresztelői :-))))) gyűrű!
Így pedig egy Silk by Bett táska
és egy kedves KreDences alkotótárs gyűrűje.
Gabi semmit nem bízott a véletlenre.
A KreDenc fotósát, Kovács Tibort meglepi vendégként felkérte egy kis munkára.
Ami persze szórakozás volt :-))) Főleg kintről befotózni szakadó esőben.
Ha már van fotós, akkor öltözzünk!
Tafota Díszmagyar varrta ruha, FaludiG Fatale nyakék.
Gyorsan használjuk ki az alkalmat,
hogy a kissé viccesnek tartott,
általam "színházi hátizsáknak" nevezett
kis darabot, bemutassuk működés közben.
Minden nálunk lehet egy esten, még tánc közben is.
Van két szabad kezünk egy állófogadáson.
Köszönöm, igazán nagy és szép élmény!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése